Ismét eltelt egy hét. Rendkívül mozgalmas volt, beindult a babakukkoló sorozat. :)
Az éjszakáink nyugisak! Marci egyetlenegyszer kel fel éjszaka (ha csak nem történik valami rendkívüli, pl: kaki, pisi), kb. fél 2-fél 3 körül, utána pedig csak hajnalban valamikor 5 óra és fél 7 között. Ezt is megértük. Ja, és lehet, hogy egy-két hét múlva, ha szerencsém lesz, még az éjszakát is átalussza. Az elmúlt éjszaka már csak 3/4 4-kor ébredt fel, és már este 8-kor aludt. Annyira jó, hogy nem kell óránként felébrednem hozzá éjszaka. Az első pár hét tiszta terror volt. Volt, hogy fél óránként ment a bömbi.
Patriknak jól megy a suli, igaz már nagyon várja az őszi szünetet. Nagyon "erős" mostanában a szövegelése, látszik, hogy a suliban megy a dumálás ezerrel. Ragad rá a sok hülyeség, meg a viselkedése is kezd olyan nagyfiús lenni, olyan húúúúú de laza... :)
Amúgy aranyos, és ami nem utolsó nagyon szorgalmas is.
Szombaton itt voltak a tesómék, hozták mind a két gyerkőcöt. Csináltam róluk képet.
Ez Patrik és Marci első közös képe. Érdemes megnézni, hogy milyen büszkén fogja Patrik az öccsét. :)
Imádom őket!
Azt hiszem, a közeli hozzátartozók közül már mindenki eljött megnézni a kis tökit... :)
Mi is kaptunk mindenféle finomságot, és szerencsére legtöbben Patrikról sem feledkeztek meg, majdnem mindenki hozott neki valami apróságot, csokit, kártyát, krétát, ilyesmit. Így nem érzi magát kevésbé fontosnak.
Ezt nagyon helyesnek tartom, és javaslom mindenkinek, hogy ahol nem első gyerkőc születik, ott a nagyobbra is gondolni kell, mert elég trauma neki a tesó születése, azt feldolgozni, és ha még azt is érzi, hogy mindenki csak a tesónak hoz ajándékot, az rendkívül rosszul esik neki.
De ez már ilyen lelki dolog, én igyekeztem úgy intézni, hogy ha valaki mégsem hozott neki valamit, de én kaptam bonbont vagy valami édességet, azt úgy állítottam be, mintha neki hozták volna. Így szent volt a béke.
Marci, csakúgy, mint annak idején Patrik, imád fürödni. Persze csak akkor, ha már előtte kb. egy órával megtöltöttük a pocit. :)
