Másfél hónap
Ennyi idő óta nem írtam semmit, talán azért, mert a karácsonyi készülődés, a téli szünet és az ünnepek, valamint, hogy együtt volt az egész család majdnem két hétig, ez nagyon jó volt nekem.
Párszor ugyan benéztem a hoxára, de inkább csak nézelődtem, és képeslapot küldtem.
Nem is tudom, hol kezdjem.
A december nagyon gyorsan elszaladt. Sikerült karácsony előtt egy héttel már mindenkinek beszereznem az ajándékokat, erre még soha nem volt példa. Gondolom, mindenkinek az ízlésének megfelelő, egyéniségéhez illó ajándékra bukkantam, mert amennyire az arcokból le tudtam venni senki nem tűnt csalódottnak.
Persze a legtöbb ajándékot Patrik kapta, mert mégiscsak ő az, aki még a legjobban értékeli a sok szép ajándékot, játékot. Marcikámnak is vettünk ezt-azt, de ezek kimerültek a csörgő, a cumisüveg, a fürdetőkellékek és plüssállatkák kategórájában. Igazából nem is tudom, hogy mi mást lehetne egy négyhónapos babának még venni.
Patrik rengeteg mindent kapott. Festőkészlet, gyurmakészlet, társasjátékok, Thomas-os cuccok, könyv, autó stb.
Szóval volt mivel szórakoznunk az elmúlt időszakban.
Ez itt a karácsonyfánk. Frankó kis beruházás volt, ezüstfenyőt szerettem volna, de nem találtunk megfelelőt. Először életünkben vettünk normannd fenyőt. Úgyhogy most nem bontottuk el vízkeresztkor január 6-án, ahogy szoktuk, hanem még januárban nézegetjük... Állítólag nem hullik.
Patrik.
A suliban a szünet előtt kapott értékelést, az addigi munkájáról. Hát, nem azért, hogy az én fiam, de azt hiszem minden szülő elégedett lenne egy ilyen értékeléssel. Szorgalmas, jó a magatartása, és nagyon ügyes és okos. A lényege ennyi.
Egyébként imád suliba járni (még mindig), de azért a szünet vége felé már minden baja volt, hogy mennie kell.
Rendkívül sokat változott amióta suliba jár. Olyan nagyfiús lett. Szerencsére hamar elmúlt a féltékenység is az öccse miatt, már csak ritkán látom a szemében...
Ja, és kiesett az egyik felső első foga, a másik is nagyon lóg már. Tehát ott tartunk, hogy a negyedik "vasfoga" nő a nagyfiamnak. :)
Jó ez a kép, nem?
Hát, már ő is igazi nagyfiú. Négy hónapos múlt január 4-én. 7 kiló 60 deka és 65 cm. Az éjszakákat már átalussza több, mint két hónapja.
A napokban kezdtem a hozzátáplálást próbálgatni. Kipróbáltuk már a gyümölcslevet, a tejpépet és a sárgarépapürét (ez nagyon bejött...). Amúgy szoptatni már nem nagyon tudom, egyre kevesebb a tejem. Azért is gondoltam, hogy elkezdjük a különböző ízeket, hogy ne a tápszert kajolja csak.
Egyébként Patrik is így volt, a negyedik hónaptól kapott ezt-azt.
Sztárfotó Marciról...
Bevallom én egy kicsit fenntartással kezelem ezt a dolgot, hogy hat hónapos korig csak és kizárólag anyatejet egyen-igyon a baba.
Jó, aki tudja végig szoptatni, és a mennyiség is elég a babának ott oké.
De hogy én most agyonra stresszeljem magam, hogy úristen, még nincs hat hónapos és most mi lesz???
Na, nem.
Nem tudom, hogy írtam-e már itt, a naplómban (lusta vagyok visszaolvasni :P), hogy Patrik koraszülött volt. A 29. héten 1 kiló 10 dekával született.
Az orvosoknak és nővérkéknek hála egészséges, okos, vidám nagy(kis)fiúvá cseperedett. Szemproblémájától eltekintve (maradandó rövidlátás, kb. 10 %-os látás a jobb szemével), nincs semmilyen gondunk vele. Jó, jó lúdtalpa is van. :D
Szóval, gyakorlatilag ő másfél hónapos koráig infúzión élt. Hat hetes volt, amikor már egy hét leforgása alatt sikerült először teát, majd egy kis tejet befogadnia a szervezetének.
Sok-sok kínlódás és aggodalom után két hónaposan hoztuk haza, 1 kiló 89 dekával.
Ez csak a felvezetés, mert amit ki szeretnék hozni ebből a dologból, az az, hogy négy hónapos korára nekem egy milli tejem sem volt. Két hónapos korától négy hónapos koráig az addig összegyűjtött és lefagyasztott anyatejen és speciális tápszeren élt. Szoptatni egy percig sem tudtam, nagyon gyenge volt hozzá. Cumisüvegből is úgy ette meg az 50-et eleinte, hogy közben kétszer-háromszor pihizett, mert a nagy munkában elfelejtett időközönként levegőt venni.
Sajnos hiába volt koraszülött, nem sikerült anyatejet szereznünk, éppen irtó nagy hiány volt belőle itt a környéken. Nem volt elég tejadó.
Ilyen körülmények közepette négy hónaposan elkezdtem a hozzátáplálást, és nem bántam meg.
Mai napig imádja a gyümölcsöket, zöldségeket.
Szinte mindent megeszik, kivéve, amiről az oviban leszokott, mert ehetetlen volt. Bár ott is sokszor dicsérték, hogy nem válogatós.
Jó, mostanában már inkább, de az esti szertartáshoz hozzátartozik: vacsora, fürdés, ágyikóban egy gyümölcs felszeletelve, és hozzá egy pohár tej.
Remélem ehhez hasonlóan fognak a dolgok Marcikámmal is alakulni, és ő is ilyen jó étvágyú kisgyerek lesz. Egyelőre úgy néz ki. :)
És most a tesók...
Sokat hiányolták már "fórumos kukkolós kolléganők" közül, hogy nem írtam a naplómba régóta. A mai napon igyekszem minden témát érinteni, és pótolni a hiányt.
A karácsonyról már írtam, a szilveszterről még nem. Nos. Anyukámék eljöttek pesztrának, mi meg itthon is voltunk, és a barátainknál is. Jól esett egy kicsit kikapcsolódni, fél négyig dajdajoztunk. Persze ez már nem a "fergetegeseszemiszommulatok"-féle buli volt, inkább a beszélgetős, zenehallgatós, kellemesen, barátok között eltöltött szórakozás.
Ja, és egy fontos eseménnyel indult a dolog, szilveszterkor megszületett Marcikám "kismenyasszonya", Davider kislánya, Lídia Eszter. (Mellesleg a közösségi portálon megnéztem, hát gyönyörű, jöhet, befogadjuk! :D)
Egyébként látszik, hogy van stílusa a kiscsajnak, elérte, hogy az egész világ ünnepelje a szülinapját, nem? :)
És nem utolsó az sem, hogy a szülinapomon ünnepli a névnapját. :)
És ismét a fiúk... Nem édesek?
A kis drágám. Ezt nektek! :D
Így pancsizik...
Lányok, szemeket becsukni!!! :)
Túl vagyunk a négyhónapos kötelező oltáson. Marci 7 kiló 70 deka és 65 cm. Az oltást jól viselte, nem volt vele gond, nem lázasodott be, sőt nem is ordított. (Igaz, eddig sem.)
A dokibácsi beutalt minket az orthopédiára, állítólag laza a kismanó csípője. Kedden megyünk, megvizsgálják, állítólag uh-ozzák is. Kicsit izgulok, de remélem nem vészes a dolog. Születésekor állítólag kötött volt a csípője, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen a 38. héten fordult meg a pocimban, addig csak csücsült benne.
Patrik csütörtökön és pénteken itthon volt, egy kicsit meg volt fázva (szerencsére nem az influenza), a sok szánkózás és átázott ruha megtette a hatását. Hétfőn már megy suliba, ez inkább csak ilyen kis pihenés volt neki, meg belejátszott egy kis "nemakarokiskolábamenni" érzés is. Persze ebből nem csinálunk rendszert, de tényleg volt hőemelkedése is, azért nem vittem el.
Amúgy más említésre méltó dolog nem igazán van, minden a szokott kerékvágásban halad.
És most mennem is kell, mert Marcikám türelmetlen.
Kedden ismét jövök az eredményekkel.
A fiúk karácsony körül. :)
Na, ennyit a dokiról. Elmentünk kedden a csípővizsgálatra.
Kiderült, hogy nemhogy laza, hanem inkább kötött még a bal csípője a picúrnak, és valami redőknél minimális eltérés van. Hogy ez mit jelent, fogalmam sincs, de állítólag rendbe fog jönni a kötöttség és az a redős "izé" is. Az orthopéd orvos nagyon aranyos volt. A háziorvosról pedig no comment.
Patrik a héten mamáékhoz költözött. Annyiból nem baj, hogy anyósom most igen nehezen mozog, el is esett, de a legfőbb gond, hogy megemelte magát, és nagyon fáj a dereka. Így legalább a héten kíméljük, és nem kell minden nap fél hétkor elgyalogolnia hozzánk.
Ja, és a tegnapi nap piros betűs. 2006. december eleje óta tegnap újra "nagylány" lettem. Mondjuk elviseltem volna még egy darabig, hogy ne jöjjön meg, aminek jönnie kell, de hát a természet másképp gondolta. Így is elég jól kihúztuk. Marci már négy és fél hónapos. Mondjuk nincs ezen mit csodálkozni, szinte már nem is szopik, mert nincs mit. Még bepróbálkozom nála reggel és este. Van, hogy cicizik egy darabig, de van, hogy már el sem fogadja. Ez van.
Ja, és készítem a saját honlapomat, most azzal foglalatoskodom. Szórakozásnak jó. Nem vagyok profi, de majdcsak lesz belőle valami, nem? Másnak is sikerült már. :)
Na, egyelőre ennyi.
Voltunk a védőnőnél egy hete, szerdán. Nem is írtam, hogy már 8 kiló és 66 cm Marci. Nő, mint a gomba. Patrik időközben elkapta az influenzát, de már jobban van. El is startolt mamáékhoz. Marcinál ma ismét bepróbálkoztam a tejpéppel, most sem sok sikerrel, úgyhogy pápá tejpép. :) Pedig így hozzákészültünk...
Amíg várta, hogy elkészüljön a "hőn áhított" tejpép, addig olvasott. :)
Kajcsi előtt így szórakoztattuk egymást...
Ez pedig egy múlt heti kép, teljes valójában...
Ebéd utáni szieszta... :)
Levegőztünk
Tegnap (ma) jó sokáig dumcsiztunk a csajokkal a fórumon. :)
Alig bírtam felkelni. Hát, még ami reggel fogadott a pelusban! Egyből felébredtem. :)
Lábika...
Husika
Vigyori. Általában ilyen :D
Üldögélve
Ma rendes kislány leszek. :)
Ma főzős és takarítós napom lesz. Ami persze nem gátol abban, hogy néha bekuksizzak. Most például lángostésztát kelesztek, van egy szuszi időm. A bébi is szunyál, úgyhogy minden oké. Mosógép üzemel, vasalnivalóval (végre) utolértem magam, így csak az aktuálisan száradó rucikat kell majd simiznem. :)
Allics rámhozta a vágyat, hogy ablakot kellene pucolnom, de a mai eltervezett napirendbe ez (sajnos :P) nem fér bele. :)
Ma Patrik megkapja a félévi értékelést, kíváncsi leszek. Múlt héten lett volna aktuális, de alig voltak a suliban, a gyerekek zöme beteg volt, így csak most tudjuk meg, hogy hogyan értékeli "tantóbácsi" a félévi melót. :)
Természetesen beszámolok róla, az eddigi tapasztalatok alapján rossz nem lesz.
Anya lángostésztát gyárt... Hogy ebből mi lesz? :D
"Professzor úr" félévi bizije
FÉLÉVI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS D. PATRIK TANULMÁNYI ELŐREHALADÁSÁRÓL
Magatartás: PÉLDÁS. Társaival jó a kapcsolata. Az iskolai szokásrendszert jól elsajátította. Társaival, felnőttekkel szemben tisztelettudó, segítőkész. A kezdeti visszahúzódása, félénksége után, ma már egyre felszabadultabb, egyre nyitottabb.
Szorgalom: PÉLDÁS. Felszerelése hiánytalan, tiszta, mindig rendezett. Házi feladatait precízen készíti el. Iskolai munkája fontos számára. Igyekszik feladatait pontosan elvégezni. Munkatempója kicsit lassú, de ez egyenlőre nem jelent problémát.
Beszéd: Tiszta, érthető.
Szóbeli kifejezőkészség: Szókincse életkorának megfelelő. Gondolatait, ismereteit képes mindenki számára érthető módon megfogalmazni. Könnyen megjegyzi a tanult mondókákat, meséket, azok tartalmát képes visszaadni. Visszafogottan szerepel nagyobb közösség előtt.
Írás: Vonalvezetése, írásmozgása biztos. Ceruzafogása megfelelő, füzetvezetése tiszta, mindig precíz munkát végez. Írásképe tetszetős. Másolásnál, tollbamondás után hibátlanul dolgozik.
Olvasás: A tanult betűket biztonsággal felismeri, összeolvassa. A rövid szavakat, mondatokat megérti, vissza tudja adni. A mondatok olvasása nem okoz problémát számára.
Matematika: Számfogalma biztos. A matematikai jeleket, műveleteket tudja alkalmazni. Számegyenesen biztonsággal tájékozódik. A matematikai logikája jó.
Környezetismeret: Tájékozottsága életkorának megfelelő. Családi relációkban biztos. Az évszakok jellemzőit tudja csoportosítani. Térben, időben jól tájékozódik.
Ének: A tanult dalokat, gyermekjátékokat ismeri. Egyszerű ritmusokat, dallamokat képes visszaadni. A tanult gyermekjátékok, dalok eljátszásában örömmel vesz részt.
Rajz, technika: Munkái szépek, igényesek, a precizitás jellemzi azokat. A tanult technikákat életkorának megfelelően alkalmazza.
Testnevelés: erőnléte, állóképessége testalkatának figyelembevételével megfelelő. Egyre ügyesebben használja az eszközöket. Szívesen vesz részt közös játékokban. Kezdeti félénkségét a könnyedség váltja fel fokozatosan.
Összegzés: tanulmányi fejlődése egyenletes. Iskolai munkáját az egyenletesség, folytonosság jellemzi minden tantárgyból.
Hát, ennyi. Önmagáért beszél.
Ez az imént készült. Gyönyörűségeim. :)
Tegnap óta nálunk is nyűgös a kisherceg...
Az az érdekes, hogy jobbára délután jön rá a sírás-rívás. Van, hogy átmenet nélkül bömbi. :(
Csak a fogacskára tudok gondolni, mi másra?
Poci nem fáj, naponta van széklete, éheztetni nem szoktam... Nem lázas, nem beteg.
Hát, még esetleg az idő...
Ez ma készült a két kis fiúcskáról. :)
Ma zöldfőzeléket kajáltunk. Nagyon élvezte, közben állandóan dumált, aminek az lett a vége, hogy minden tiszta főzelék volt... :)
De édes, nem?
